poza-unirii

Szent László Tér Nagyvárad
A premodern és modern korban, a város reneszánsza után, a 18. század folyamán a politikai és adminisztratív központ a Váradi vár környékéről nyugatabbra, a mai Szent László tér környékére költözött, a középkori szombati vásár/piac (Forum Sabbatho) nevű kerület nyugati szélére. Itt különböző létesítményeket jelentek meg, intézmények központjai és plébániatemplomok, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Sebes körös bal partján létrejöjjön az Újváros.

Az Újváros nevű kerület központi piacán megépült az első a római katolikus püspökséghez tartozó templom 1720-1741 között, az ortodox “Szűz Mária elszenderedése” templom 1794- en és a görög katolikus templom 1800-1810 között.

A Szent László téren megjelenő építmények nagyon értékesek és nagyon heterogének mind az építészeti stílusok szempontjából (barokk, klasszika, eklektika, szecesszió, modernség), mind az elfogadott térbeli elhelyezkedések, motívumok és a magassági rendszer szempontjából.

A tér nyugati szélén két reprezentatív épület uralkodik: a Polgármesteri hivatal épülete, mely neoreneszánsz stílusban épült 1901-1904 között Rimanóczy Kálmán építész tervei alapján és a görög-katolikus Püspöki Palota, mely 1903-1905 között épült ugyancsak Rimanóczy tervei alapján. A Kovács Ház, mely a Pavel utca és a Szent László Tér délkeleti sarkán található, a leg figyelemre méltóbb polgári épület a 19. Század elején. Neoklasszikus stílusban épült.

A Szent László Tér északkeleti sarkán található a Fekete Sas Palota. Ez a Váradi szecesszió leg emblematikusabb műemléke, egy komplex egység, a homlokzat lechneri stílusban épült. Komor Marcell és Jakab Dezső (1907-1908) építészek műve.

A keleti utcafront déli felében két egymástól nagyon eltérő épület található: egy kétemeletes modern stílusban épült ház a 8.-as szám alatt, 1930- an épült egy régi eklektikus neoreneszánsz elemeket is tartalmazó épület helyén. Az épület Rimanóczy Kálmán tervei alapján készült. A második pedig a Moskovits Palota, mely három emelete magas és két telekrészt is elfoglal. A városközpont egyik leg jelentősebb építészeti emlékműve. Vágó László és József műve, az osztrák szecesszió képviselője. desen-panorameunirii

despartitorpoza-fedinand

Ferdinánd Tér Nagyvárad

A Ferdinánd Tér több kulturális emlékműből és számtalan építészeti stílusból (klasszika, neoklasszika, eklektika, szecesszió) tevődik össze.

A Ferdinánd tér legjelentősebb eklektikus stílusban épült létesítménye a nagyváradi “Mária Királynő” (“Regina Maria”) állami színház, mely 1900 – an épült. A homlokzaton a neoklasszikus és neoreneszánsz elemek dominálnak, a belső térben pedig a neobarokk és a szecesszió.  Miután az Állami Színház építési munkálatai véget értek, 1900- an elkezdték a Bazár építését, melynek fő homlokzata a Republicii utcára néz. Egy masszív épület, eklektikus stílusban épült, impozáns homlokzattal rendelkezik és uralkodik a szimmetria.

A nyugati oldalon három uralkodó épület látható: Az Asztória Hotel, mely a Ferdinánd Tér és a Színház utca (Str. Teatrului) útkereszteződésénél található, szintén eklektikus stílusban épült.

Az Asztória Hotel közelében található a Transilvania Szálló. 1903 és 1904 között épült, eklektikus stílusban, azonban a szecesszió erős befolyása is észrevehető.  A harmadik épület, a Transilvánia Szálló folytatása, a Bihar Megyei Takarékpénztár mely szintén eklektikus stílusban épült. A Tér délkeleti részén található a Levay Palota a Sebes Körös jobb partján. 1892-1894 között épült klasszikus stílusban, de a kor eklektikus stíluselemei is megtalálhatók rajta. Az utolsó építészeti emlékmű a Ferdinánd Téren a Poynár Ház. Az épület számos szecessziós stílus elemet is tartalmaz, mint például a túlnyúlások és íves oromzatok, növény és állat alakú dekoráció, dekoratív gombok.

desen-panorame-ferdinand