Görög-katolikus Szeminárium


- Építészet – Neoromán
- Korszak – 1913-1928
- Építészmérnök -
A második szakasz 1913-ban kezdődött, amikor megépült az udvarra néző épületszárny.
Az utolsó szakasz, amely 1925 és 1928 között tartott, a legnagyobb és legfontosabb volt. Ennek következtében az épületek kinézete radikálisan megváltozott. Ebben az „arculatváltoztatási” folyamatban „újjáépült” és alapjaiban megváltozott a teljes épületegyüttes. Ráépítést is végeztek, és a homlokzatot átalakították neoromán (neobrâncoven) stílusban. Úgy tűnik, hogy ezekre a munkálatokra Sallerbeck Anton építész vállalkozott. Vízióinak kézzel fogható anyaggá való átalakítása után elmondhatjuk, hogy az eredmény egy elegáns és egyedi építészeti-stilisztikai megvalósítás lett.
A központi homlokzat három jelentős részre osztható: a központi részre, ami a főbejárat fölé emelkedik, és két oldalsó pavilonra, ami két tengelyre osztott. A központi homlokzaton egyértelműen látszik a monumentalitásra törekvő hajlam és néhány régebbi építészeti megoldás aktualizálása. Megcsodálhatunk még különféle erkélyeket és tornácokat, háromoldalú ablak és ajtókereteket, lugasokat és körfolyosókat. A görbe és az egyenes vonalak, a bejáratok és kijáratok mind a tökéletesen harmonikus térhatás illúzióját keltik.