harta-poza-micaNagyváradról röviden

Nagyvárad, Bihar megye székhelye, egyike Románia legfontosabb észak-nyugati városainak gazdasági, kulturális és szociális szempontból.  A Sebes-Körös partján fekvő város kapuja Európának, megközelítőleg 10 km-re fekszik Bors településtől és az országhatártól. 11.556 hektárnyi területével Nagyvárad Románia tizedik legnagyobb városa.

 

relief-poza-micaA domborzat

A város 126 méterrel fekszik a tengerszint felett. Itt nyílik ki a Sebes-Körös völgye az alföld irányába, itt találkoznak az Erdélyi Szigethegység nyúlványai a hatalmas Nagyalfölddel. Tulajdonképpen átmenetet képez a dombvidék (az Erdélyi Szigethegység nyugati lábánál elterülő dombság, a Hegyköz valamint a Bihari Mezőség) és az Alföld között.

 

clima-poza-micaAz éghajlat

A város éghajlatát a kitartó nyugati irányú szelek határozzák meg. Így tehát mérsékelt kontinentális éghajlatról beszélhetünk óceáni hatásokkal. A többéves átlaghőmérséklet 10,4 °C. Júniusban például az átlaghőmérséklet 21 °C körül alakul, míg januárban átlagosan –1,4 °C-t regisztrálnak. Csapadékban relatív gazdag vidék, éves átlagban mintegy 585,4 millimétert jegyeznek. A csapadék nagyjából az év valamennyi időszakára jellemző, nem lehet csapadékban gazdag vagy éppen szegény időszakokat elkülöníteni.

Nagyvárad vizei

A város a Sebes-Körös vízgyűjtő területén fekszik, ami több folyót és patakot is magába foglal. A Sebes-Körös átfolyik Váradon is, látványos árterületet alakítva ki a belvárosban. Ugyanakkor Nagyváradon átfolyik még a termálvizű Pece-patak, valamint a Páris-patak, az Adona-patak, illetve a Vad-patak, valamennyi a Sebes-Körösbe torkollik.

 

A növényzet

A város növényzete a lombhullató erdők sorába illeszkedik, a jellemző szint a tölgy (Quercus robur), illetve a bükk (Fagus sylvatica), azonban a Sebes-Körös árterében hidrofil és higrofil növényeket is megtalálunk, például rekettyefüzet (Salix alba), szomorúfüzet (Salix L.), nyárfát (Populus nigra, Populus alba, Populus tremula) és égerfát (Alnus glutinosa). A fűfélék tekintetében a pázsitfű jellemző.
Gyümölcsfákkal találkozhatunk mind a város szívében, mind a város határában, Nagyváradnak ugyanis jelentős gyümölcstermesztési és szőlészeti hagyománya van a déli és nyugati lankáknak köszönhetően.

fauna-poza-micaAz állatvilág

Az állatvilágot szintén az határozza meg, hogy a város az alföld és a dombság találkozásánál fekszik. Így a város területén is – olyan zónákban, mint a 2-es számú faiskola, a Hegyalja-erdő, a Körös ártere, a ülepítőállomás – találkozhatunk rágcsálókkal, mint például a mezei nyúl (Lepus Europaeus), madarakkal, mint például a fogoly (Perdix perdix), a fácán (Phasianus colchicus), a sirály (Larus argentatus), a hattyú (Cygnus Cygnus), a kócsag (Egretta garzetta), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a daru (Grus grus), a gólya (Ciconia sarmatyca), a vadkacsa (Anatinae) vagy éppen olyan repülő madarakkal, mint a sólyom (Falco vespertinus), illetve az uhu (Buho buho).
A Sebes-Körös halállományában megtaláljuk a domolykót (Leuciscus Leuciscus), a paducot (Chondrostoma Nasus), a kárászt (Carassius Carassius), a szivárványos öklét (Rhodeus sericeus amarus), a vörösszárnyú keszeget (Scardinius erythrophthalmus), valamint a csukát (Esox Lucius).

populatie-.poza-micaNépesség

A mai Nagyvárad etnikai és felekezeti szempontból heterogén népességnek ad otthont, ami a két többségi etnikum, a magyarok és a románok békés, alkotó együttélésének a bizonyítéka.
A 2011-es népszámlálás statisztikai eredményei alapján, a Sebes-Körös partján fekvő városnak 183.123 lakója van.
Etnikai szempontból az adatok a következő összetételt mutatják: románok 133.199 (70,4%), magyarok 46.444 (27,5%), romák 773 (1,2%), németek 188 (0,3%), szlovákok 477 (0,2%), a maradékot pedig, a további itt lakó kisebbségek teszik ki (zsidók, ukránok, bolgárok, oroszok, szerbek, csehek, törökök, makedónok, kínaiak).
Felekezeti és hitvallási szempontból a statisztika a következő számadatokat és százalékokat mutatja: ortodoxok 109.585 (59,84%), római-katolikusok 17.181 (9,38%), görög-katolikusok 6178 (3,37%), reformátusok 26.124 (14,26%), baptisták 6813 (3,72%), pünkösdisták 9229 (5,03), hetednapi adventisták 566 (0,3%), evangélium szerinti keresztények 199 (0,09%), lutheránusok 115 (0,05%), muzulmánok 132 (0,06%), zsidó vallásúak  174 (0,08%), egyéb vallásúak 987 (1,94%).